|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.06. 11:15 - |
nyáron kinn van a strand yeee~~ |
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Norie meg se tudott szólalni az őt elözönlő kérdésektől.És mikor meglátta azt az érzelem kitőrést a két gyerek között rögtön felháborodott.*-Jeszum pepi!Itt mindenki ketyós???Inkább nindza tanárnak kelett volna mennem.És esküszöm hogy én akit mégegyszer meglátok így hogy "Jaj de szeretlek.Puszi puszi,Meg anyira hiányoztál,Agódtam érted" azt megverem.Ja halotátok azt hogy a szemetek és seggetek összekötetésben van?Mert ha kinyomom a szemed akkor beszarsz meg ha seggberúglak elkezdesz bőgni.Na jó van ám!!-*Majd a vízre mutatott.*-És ha az az Ikuto ott lent megint medöglik akkor akit először meglátok annak kiverem a fogát.-*Kiabálta sorba.Majd lenyugodott és Utauhoz fordult.*-Te meg izé elmondhatnád hogy lehet kiidegelni a bátyódat.-
-Szerencsére nem olyan nyálkás különben undorodnék magamtól.-*Sóhajtott egyet*-Na jó.menjünk fel.De az nem biztos hogy ki is megyek.-*Megfogta Ikuto kezét és felhúzta a felszínre.Körül nézett a gyülekezeten és a tomboló Norien.*-Szegény lány itt ki fog készülni.-
|
*Nem tudott megszólalni a meghatottságtól. Mikor végre rávette magát, hogy megszólaljon, akkor sem jött ki túl sok hang a torkán.*- Valamit... el kell... mondanom... Én... Már el akartam mondani, csak... nem volt szabad. De most már... én szeretlek, mert...-* nem fejezhette be a mondatot, mert valaki félbeszakította...*
|
*Christinára szegezte szemeit.* -Mit? Valami baj van?-*Kérdezte... Még csak nem is sejtette mit akar neki mondani Christina. Átölelte ő is barátját akit mindig testvére ként szeretett... De még mindig agódott Cintia miatt is aki elfutott. Miután Christina elmondja amit akart... Meg keresi Cintiát.*
|
*Utau lassan előcsászkált valahonann és nézte az eseményeket. Christina volt számára csak új...*~Öszíntén szólva nem is látszik hogy testvérek.~*Gondolta Utau... De nem gondolta volna azt sem hogy Chrisnek van egy nővére. Igazából csak gondolta hogy testvérek.*
|
*Christina nem bírta tovább.*- Öcsisajt, én már vagy négy éve itt vagyok! És... mondanom kell valamit...-* nyelt egy nagyot. Nem bírt beszélni, könnyes szemmel átölelte a másikat...*
|
*Chris is ideért, Christinára nézett.*-Szia Christina! Te mikor jöttél ide?-*Kérdezte a lánytól majd körülnézett.* -Norie! Cintia hol van?-*Kérdezte a lánytól.*
|
*Cinti vetődött a strand területére, hangosan puffanva. Norie-hez futott, és kifulladva lihegte neki.*- Te! Nem láttál... egy... olyan lányt... akinek az... aurája... hasonlít Chrisére?-* lihegte neki.*- Nagyon fontos lenne, mert...-* nem fejezhette be, mert ekkor éles fájdalom hasított az oldalába.*- Itt van!-* nyögte, majd körül nézett. A két hasonló aura... már túl sok volt neki, lefeküdt a földre, végül nem bírta tovább, átváltozott, és elfutott valamerre.*
*Christina futott ide lélekszakadva.*- Hol van?-* kérdezte az első embertől, akit meglátott (Norie).*- Hol van az a fiú?-* rontott neki szegénynek...*
|
-Nem érdekel, én veled maradok. Meg tudod csinálni!-* biztatta a lányt. Félelme a víztől már teljesen elmúlt. Csak nézte, amint a másik kopoltyúin áramlik a víz. Aztán megfogta a kezét, és végigsimított az egyik úszóhártyáján.*- Nem is olyan nyálkás, mint a halé.-* mosolygott.*
|
*Megpróbált visszaváltozni de még teljesen nem tudott.*-Nem tudom.Amíg nem tudok visszaváltozni teljesen adig veszélyben vagyok kint.Menj ki nem neked való a víz.Majd én is megyek ha tudok.-*Mosolygott Ikutora*
*Norie nem nyugodott meg.Ikuto után kiabált.*-Nem nyugtat meg mert én az összes életedet akarom bár elsietni se akarom.Kiakarom élvezni a lehetőséget.-
|
-Ha ez megnyugtat, Norie, az utolsó életemet te veheted el.-* szólt oda a lánynak, majd Jandra után ugrott, legyőzve minden félelmét és utálatát a vízzel... KApálózva, kissé fulladozva, de megkereste a víz alatt a lányt. Aztán légbuborékot idomított a saját fejére, hogy meg ne fulladjon.*- Gyere. Nem lesz baj. Megtudod csinálni.-* bíztatta Jandrát. De be kell vallani, magát is bíztatta ezzel...*
|
*Norie végignézte a jelenetet majd mikor vége lett és Cintia megengedte neki hogy bármit csinálhat rögtön odaugrott Ikutohoz és rákiabált.*-Hogy merészelted elveszteni az egyik életedet úgy hogy azt nem én vettem el.Értsed meg hogy én akarlak megölni Kisfiam!!!Ezt vésd az eszedbe!!-*Jól megrángatta a srácot majd pofon csapta aztán visszafeküdt aludni.*
*Jandránnak ez egyszerre sok volt.Mivel már a nap is kezdett feljönni egyre gyorsabban kezdett kiszáradni mivel még most se tudott visszaváltozott.Átölelte Ikutot.*-Én hiszek neked.És nagyon de nagyon buta dolog volt egy életedet nem kellet volna miattam elpazarolni.De mivel kicsit megint bolond voltál muszály volt utánad ugranom a vízbe.Szóval nekem egy életem van.Ezt még nem akarom elveszteni főleg kiszáradással ezért most visszamegyek a vízbe bizonytalan időre.Ugyanis mikor hal vagyok hamarabb kiszáradok és aztán meghalok.-*Súgta Ikuto fülébe.Adott neki egy puszit majd beugrott a vízbe.....................*
|
//folyt Chris Keleti szárny 19-es szoba// |
*Cinti végignézett Ikuton, majd megcsóválta a fejét.*- Norie, tégy vele amit akarsz! Ennek már úgy is mindegy, agya az biztos nincs!-* súgta barátnője fülébe, majd elindult Chris után...*
|
*Chris a kinti bejáró ajtója felé vette az irányt, szépen csendben. Biccentett Cintiának hogy kövesse ha jönni akar. Gondolta Chris vagy Cintia szobájába mennek vissza.*
|
-Jól van... A te dolgod.-*Azzal fogta magát és felált a napozóágyról. Az ajtó felé vette az irányt. Ahol már nem látta őt senki az ajtófelé nekidőlt a falnak, furcsa érzései voltak... Gyülöletet érzett amit eddig még báttya miatt soha sem tudott. Jót tett neki az a pár év amíg nem volt Ikutoval.*
|
-Kösz. Legalább ennyit tettél értem. De többet ne szólj. Ha megsérted a barátaimat... neked véged! Megértetted? Már nem otthon vagyunk, ne feledd. Itt nincsen apuci, aki megvédjen. Úgyhogy nagyon kérlek: NE GYERE A KÖZELEMBE! Az más dolog, ha én kereslek meg. De TE kerülj engem!-* sziszegte oda neki még mindig háttal állva. A karmait teljesen kiengedte, melyek most fenyegetően csillantak a hajnali napsugarakban.*- És sosem fogom megbocsájtani, amit tettél!-* fejezte be a mondandóját.*
|
-Azt hiszed hogy követtelek? Anyáék éppenséggel bedobtak ide... Mit gondolsz sok kedvem van itt maradni?- *Mondta, Meglepődőtt a jó hogy itt vagy mondtaton...*-Trixy? Ő a macskád volt...-*Mondta Ikutonak majd körül nézett a társaságon.*
|
*Szívesen feküdt volna még ott egy darabig, de amikor meglátta kishúgát... Azonnal felpattant.*- Mit keresel te itt?! Nem megmondtam, hogy ne kövess mindenhová? Azonnal tűnj innét, látni sem akarlak!-* förmedt rá. Szúrósan nézte a lányt, keze ökölbe szorult. Már halványan ott derengett a macskakarom is. Szinte szikrázott a levegő kettejük között. Aztán hátat fordított neki, és Jandrához szólt.*- A macskának kilenc élete van. A másodikat érted veszítettem el. És nem bánom. Végül is... Jó is, hogy itt vagy hugi!-* szólt hátra.*- Igazolhatod, hogy kicsoda Trixy. Mert nekem nem hinnének azok után...-* nézett szomorúan maga elé.*
|
*Utau Ikuto legnagyobb meglepetésére jött ide.* -Nem még az élök között vagy.-*Mondta majd kissé gonoszan mosolyogni kezdett és leült egy napágyra. Keresztbe rakta lábait és várta tesója mint szól hozzá hogy itt van.*
|
[186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
