|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.08. 15:02 - |
Itt gyakorolják a harcművészetet a tanulók. Különböző fajtákat: karddal vívás, nyilazás, kungfu, stb. |
[81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Chris megnézte a dinnyét majd amikor Cintia elment akkor utána akart menni, de elöszőr még maradt. Utána Cintia után rohant. Nem tudta mért megy utána, a szíve vezette őt.*
|
-Azok.-*bólintott Cinti, majd Norie kardját visszadobta a tokjába, a sajátját pedig visszavette barátnőjétől, miközben nem mozdult el a helyéről. Aztán elindult Chris felé. Egyik tőrét a helyére tette, a másikat pedig jobb kezébe fogta. Mikor a fiúhoz ért, megforgatta párszor a kezében, aztán a másik szemébe nézett, végül elsétált mellette. Akkor sem áll meg, ha utána szólnak. Visszament a szobájába.* //folyt. Cinti szobája, asszem 5-ös xD//
|
*Norie elmosolyodott.Még nem kedvelte Christ de még talán megkedvelheti.*-Hmm. és én mit csináljak ezekkel a tőrökkel.-*Gondolkozott egy kicsit majd felállította az állványt és rárakta a dinnyét.Mindegyik kezébe fogott egy tőrt.Majd villámgyorsan kezdett mozogni a keze.Mikor kész lett párszor kötbejárta a dinnyét.*-Tádá a műalkotásom.(ez az  )Nagyon precíz tőrök ezek.-*Letörölte a tőrökről a dinnyelevet.*
|
*Chris belegondolt majd mesélni kezdett.*-Az én szüleim kedvesek voltak velem egészen 10 éves koromig. Akkor megszületett a hugom, akkor számukra csak ő volt a fontos. Ez ment 2 évig, addig csak a szobalány lánya Christina állt melletem. Utána megszöktem mert már nem bírtam azt ami ott volt.-*Mondta el Chris hogy milyenek voltak vele szülei. Tudta hogy Christina is az iskolában volt, de nem tudja hogy merre találja gyerekori legjobb barátját.*
|
-A te szüleid milyenek voltak? Én nem ismertem az enyémeket... Azt se tudom, élek-e, vagy már meghaltak.-* mielőtt megint elsírta magát, átölelte a fiút. Szorosan ölelte, és sírt. Mint egy kisgyerek, aki elveszítette a szüleit. Hiszen az is volt. Egy árva gyerek. Végül abbahagyta a sírást. Elengedte a fiút, felállt, felkapta az egyik dinnyét, az egyik állványt, kikapta Norie kezéből a kardját, és a helyébe nyomta a tőreit. Pár ugrással a pályán termett, felállította az állványt, rá a dinnyét. Aztán hátrált, Végül ugrott, és a túloldalt ért földet. Olyan gyors volt, hogy már csak a négy felé potyogó dinnyét lehetett észrevenni utána...*- Tényleg nagyon éles a kardod!-* dicsérte Norie-t, miközbe letörölte az eszközről a dinnyelevet.*
|
*Chris visszaért a dinnyékkel és lerakta őket. Gondolta majd odaült Cintia mellé.*-Ugye nincs nagy baj?-*Kérdezte a lánytól és Noriera pillantott. Nem nagyon találta szimpatikusnak a lányt. De nem foglalkozott vele. Őt Cintia érdekelte.*
|
*Letörölte a könnyeit, és leült a padra, ahová Norie nyomta.*- Nincs semmi bajom! És Chirst ne keverd ebbe bele, kérlek, neki semmi köze az egészhez! Nem ő tehet róla... Csak eszembe jutott... azaz jutottak. Soha nem láttam őket. Vajon élnek még valahol? Vagy meghaltak? Vajon keresnek? Mi lehet velük?-* szipogta, mintha Norie-nak tudnia kéne, hogy kikről is van szó...*
|
-Oksika.Jaj ne sírj már enyire.Ha kibőgted magad akkor szólhatsz.-*Mosolygott Cintire.Megfogta és leültette a padra.*
|
*Szipogva kicipelte a két állványt a raktárból, és letette őket Norie elé. Igazából nem nagyon látott a könnyeitől, úgyhogy háromszor majdnem hasra esett.*- Tessék, itt vannak.-* mondta akadozva. Még soha senki nem látta őt sírni...*
|
*Chrisnek nem volt sok választási lehetősége elment dinnyéért az étkezőbe. Nem gondolta hogy Norie még meg is fogja kérdezni tőle hogy Cintia miért sír. Igazából ő sem tudta.*//folyt, étkező//
|
*Mivel a nindzsák nem gondolkodnak inkább rögtön támadnak Norie gonosz vigyorral Chris felé fordult a sírás hallatán.*-Kihúztad a gyufát.Mit is ígértem.Hogy halálnak halálával halsz.Fuss el két dinyéért de nagyon gyorsan vagy meghalsz.-*Nevetett gonoszan.*
|
*Chris halotta Cintia sírását de nem tudta mit tegyen. Bemenjen hozzá vagy pedig most Cintiának nem rá lenne szüksége hanem Noriera. Inkább hagyta, gondolta hogy Cintia egyedűl akart lenni.*
|
*Letörölte a könnyét, majd felállt.*- Igazad van. Te kerítesz dinnyét, én meg addig felállítom az oszlopokat.-* még mindig szipogva elindult a raktár felé. Nem volt kétséges, amint bezárta maga mögött az ajtót, bőgni kezdett. Akármilyen kemény fából faragták, egy gyereknek akkor is szüksége van a szüleire! És meg kell hagyni, ő sosem látta őket... azt se tudta, élnek-e még, vagy már halottak... túl hangosan sírt, és az kihallatszott a raktárból!*
|
*Ahog szépen boldogan közeledett megláta Christ Cintiával.Majdnem feldobta a talpát.Lehasalt és lassan kúszva a padhoz közeledett.(amin Chris ült.És nem vették észre!!).Mikor odért előhúzta kardját és a fiú torkának szegezte erősen.*-Szerényszatírka hát lám újra találkozunk.Ha Cintiának baja esik bármilyen legyen az leki vagy külső akkor halálod halálával halsz.-*Sutogta a gyerek fülébe.A kardot nem akarta nagyon Chris nyakának nyomni mert abból nagy baj lett volna.Elengedte majd fiú elé sétált.*-Norie vagyok.Bocs ha megzavartalak titeket.Én is gyakorolni szertem volna.Amúgy meg úgy beszéltük meg hogy dinyét hasogatunk.-
|
-Cintia valami baj van?-*Kérdezte a lánytól majd átölelte, nem zavarta őt hogy Cintia majd mit ragál rá. De remélte a lánynak nincs komolyabb baja mint hogy hiányol valakit.*
|
*Abbahagyta a dobálást. Ő is leült Chirs mellé a padra. Halkan énekelni kezdett... *- I've got my sight set on you, and I'm ready to aim... (Miley- See you again)-* énekelte egyre hangosabban. Mire a végére ért, egy könnycsepp is legördült az arcán. Szüleire gondolt, akiket soha nem is látott...*
|
-Ne aggódj ha nem akarsz róla beszélni akkor én megértem.-*Mondta igazából tudta hogy milyen az amikor valamiről nem tud az ember beszélni. Leült a padra és tovább nézte Cintiát. El volt ragadtatva Cintia ügyességétől.*
|
-Sokat gyakoroltam... persze nem önszántamból. De ne kérdezd. Olvasd el az adatlapom, és akkor megtudod...-* sóhajtott szomorúan, miközben elvette Christől a tőröket.*
|
*Mikor Cinti végzett a dobálással odament mellé a céltáblához.* -Ügyes volt.-*Mondta mosolyogva majd kihúzta a tőröket a cél táblából.*-Én nem tudnék ilyen pontosan célozni.-*Mondta Chris Cintiának.*
|
*Cinti idáig szépen lassan sétált, hogy Chris tudja követni. Itt megállt.*- Ülj le, és figyelj!-* mondta neki. Utána felállította a céltáblát, ő maga pedig 50m távolságig hátrált.*- Vigyázz, ne menj a tábla közelébe!-* figyelmeztette utoljára a fiút, aztán eldobta egyszerre a két tőrét. Mindkettő a közepébe érkezett. Igaz, kicsit nagyon átlyukasztotta a táblát... Odament a táblához, és megpróbálta kihúzni a tőröket, nem nagy sikerrel. Lehet, hogy erős volt, de ez most nagyon bele ragadt.*
|
[81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
