Témaindító hozzászólás
|
2010.08.14. 21:40 - |
~Akio, Hotori Tadase |
[48-29] [28-9] [8-1]
*Lassan megmozdult. De nem ébredt fel. A kötelek kinyúltak, és a végtagjaira fonódtak. A kard felemelkedett a földről, és megcélozta a fiú szívét. Meg se próbált ellenkezni, hagyta, hogy az éles penge átdöfje. Már vészesen közel járt hozzá, amikor...*
|
*Megfogta a fiút hogy ne dőljön el.Megint rárakta az ágyra.Ő nem volt álmos.Megszokta hogy több napig nem aludhat.Kiült az ablakpátkányra és ott várta hogy a másik felébredjen.*
|
*Furcsa érzése volt. Olyan, amilyet még sohasem érzett. Tudta, mi az az érzés. Az ember akkor érez ilyet, amikor valakit igazából szeret. Nem tudta, mit kéne tennie, vagy mondania, ezért állt tovább, mint aki kővémeredt. Aztán eszébe jutottak az éjszaka eseményei... egész éjjel nem aludt semmit. Lassan leragadtak a szemei, és eldőlt volna, ha nincs ott Norie.*
|
-Ühüm-*Először csak enyit mondott.*~Ez most nehéz helyzet.Mégse ezt csak én magam teszem nehéz helyzeté.Már értem miért volt olyan furcsa érzésem mikor megláttam Akiot.~*Végül átölelte a fiút.*-Én is szeretlek.Azt bocsi ha bőbeszédű vok.
|
-Annak örülök. Bár nekem mindegy. Ha dühös lennél, megölnél, és annak örülnék. Ha pedig nem vagy dühös, nekem az is jó.-* el akarta engedni a másikat, de valami nem engedte. Ezért csak állt, és szorosan átölelte a lányt.*- Tíz éve a lovam volt az egyetlen, akinek azt mondhattam: szeretem. De ez most megváltozott. Most neked mondom azt, hogy szeretlek.-
|
*Teljesen ledöbent.Dühös akart lenni a másikra de nem tudot az lennni.*-A francba nem tudok most dühös lenni rád.-
|
*Nem bírta tovább tartani magát. Tett egy lépést oldalra, és átölelte a másikat. Maga is meglepődött azon, amit tett, de ez van... Ha a másik lefejezni, legalább nem kell tovább szenvednie...*
|
-Megpróbálhatod újra de ne az én jelenlétemben mert akkor tuti hogy nem halsz meg.-*Ekkor fura ötlete támadt de inkább nem mondta el.*
|
*Ezen teljesen meglepődött.*- Ezzel arra célzol, hogy ne próbáljam újra?-* csak meredt maga elé, és nem tudta, mit mondjon.* //és én se tudom, mit írjak xD//
|
-Még nem tudom.ha itt leszek mikor megpróbálod akkor megakadályozlak.Ha nem leszek itt és sikerűl akkor elengedem Pegát.-*Sóhajtott egyet.*
|
-Az meglehet...-* a földre nézett. Nem merte megtenni, amit akart. Helyette tovább beszélt.*- Megakadályoznál, vagy röhögnél rajtam, ha megint megpróbálnám? De ha ma sikerrel járok, kérlek üsd le Pega boxáról a lakatot. Tudom, hogy ő is ismét megpróbálná, és eltűnnék...-
|
*Csak állt mereven és nézett maga elé.*-Milyen csendes most minden kivételesen.Végre senki nem ökörködik az épületben.- |
*Lassan éledezni kezdett. Kinyitotta a szemét. Felült az ágyon, és a másikra nézett. Nem szólt semmit. mellé lépett, és ő kinézett az ablakon. Volt valami, amit nem tudott megtenni. Pedig meg akart...*
|
*Norie csak nézett.De végül felállt és odament a fiúhoz.*-Örülj hogy nem utálak.Különben most megrugdosnálak.Meg még kitudja.-*Megfogta Akiot és felrakta az ágyra.Bement a fürdőbe.Megkereste a kötszert és bekötözte a saját sebét.Majd mindent visszapakolt a helyére.Mivel keresés közben elég nagy kupit csinált.Kiment a fürdőből és az ablak elé állt.*
|
*Nem tudott szólni. Érezte, hogy egyre melegebb a kötése. Szó nélkül felállt, és a fürdőbe ment. Bezárta az ajtót, aztán elővett egy újabb kötszeres dobozt, és nekiállt kicserélni a kötést. A legújabb kísérlete során túl mélyre hatolt a penge. Térdei megrogytak, de még időben megkapaszkodott a csapban. Sikerült végeznie, de több ereje már nem maradt. Kinyitotta az ajtót, és kiesett rajta.*
|
-Hát mert....ő asziszem azért mert....kíváncsi vagyok.-*Elmosolyodott.*-Norie a nevem.Még sose érdekelt edig senki sorsa.Na jó csak Ikutoé mert én akarom kinyírni.Ha az a szemét mégegy életét elpazarolja akkor nem kegyelmezek neki.-
|
-Ha nem lennél kedves, miért érdekelne, hogy meg akarom ölni magam?-* nézett a másik szemébe.*- amúgy még el se mondtad a neved. Én Akio vagyok.-
|
*Elkezdett kuncogni majd hirtelen komor lett.*-Szívd vissza.Én mint kedves lány.Ugye most viccelsz?-
|
-Az lehet, hogy Pega szeret engem. De ő egy ló. Ő nem olyan, mintha lenne családom. Azon kívül ő is próbálkozott már az öngyilkossággal. Én állítottam meg. Azóta van egy folt a nyakán.-* lassan felnézett a lányra.*- Ne mondd már! Egy olyan kedves lányt, mint te, nem szeret senki? Ezt nem hiszem el!-
|
-Ne mondj ilyet hiszen Pegazus szeret téged.De engem már tényleg nem szeret senki sem.-*Megnézte a kést és a köteleket.*
|
[48-29] [28-9] [8-1]
|