Témaindító hozzászólás
|
2010.07.08. 15:04 - |
Remekül alkalmas egy kis lovaglásra illetve henyélésre XD A mezőről szedik a tanulók a gyógynövényeket a növénytan órára. |
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*Suzann szerete ezt a helyet.Csak akkor nem ha macska alakjában volt.Hosszú bundájába mindenféle beleragadt.És ezt nagyon nem szerette.Látta a két gyereket a csókot azt nem.Mivel későn érkezett.Felugrott egy padra és onan nézte a történteket.*
|
-Perverz vagy.-* suttogta, de már nem tehetett semmit az ellen, hogy ne adjon csókot a másiknak. Hirtelen egy könnycsepp szökkent a szemébe. Ellökte magától a fiút, és futásnak eredt. Jobb kezével eltakarta az arcát, hogy ne lássák: sír. De nem jutott messzire, kb. 10 méter után megállt, és térdre rogyott.*
|
*Nem volt mit tenni Taemin tényleg perverz volt. De mérhetetlen boldogsággal töltötte el, hogy a lány magától átölelte. Bizsergés futotta át a testét. Újból felemelte a lány arcát, aztán megint ajkaihoz hajolt*-Megengeded?-*Kérdezte konyakként csillogó szemekkel. Maga sem tudta, hogy miért kérdezte meg, hiszen ez nem volt szokása. Most mégis úgy érezte, hogy így a helyes. Egyik keze Christi derekát szorongatta aztán lassan, megnyugtatóan a hátára siklott.*
|
-Perverz!-* lendült a tenyere, de végül mégsem ütötte meg a másikat. Helyette kezdte a "kiengeszteléssel"... Átölelte a fiút. Nem tudott mit mondani, a makacs düh elmúlt, maradt a szomorúság és a szerelem...*
|
*Taemin koncentrált. Megpróbálta kiszedni a nedvességet mindenből ami körülötte van. Végül az őt beborító föld sárként folyt szét. Magában nyugtázta, hogy most már ő is koszos. Pont mint az egerek. Odalépett Christina elé és ujjaival gyengéden felemelte a lány állát, hogy egymás szemébe nézhessenek.*-A pofont megérdemelném... de a kiengesztelést is.- *Húzta félmosolyra ajkait.*
|
*Leugrott a fáról, de mire leérkezett, visszaváltozott. Egyetlen kézmozdulat, és Taemint föld borította be.*- És most szépen nyugton maradsz.-* lépett mellé. Csak nézett a fiú szemébe. Tekintetében szomorúság, kis huncutság és makacs düh volt látható.*- Legszívesebben először pofon vágnálak, aztán kiengesztelném a fájdalmat, végül a föld alá temetnélek. Válassz, melyiket tegyem meg!-
|
*Taemin reflexből felugrott, mikor a hatalmas hópáduc rátámadt a fára. Vagyis rá - csak előbb a fát célozta be. Egy ággal feljebb ugrott és onnan mászott le a fa törzsén keresztül. Megpróbált nem arra gondolni, hogy most esetlegesen szét fogják tépni.*-Látom hiányoztam...-*Vigyorgott macskamód.*-Különben egyszer bemutathatnál annak a másik fekete macskának.-*Sóhajtott, majd visszaváltozott.*
|
*Christina szaladt a mezőre. Amint meglátta a fekete macskát, egyből átváltozott. Még nagyobb iramot diktált, majd nekiugrott a fának, hogy az beleremegett. Aztán lassan felkúszott a fára, de nem ment ki arra az ágra, amin a másik volt. Csak ráfektette a mancsát, ami bőven elég volt ahhoz, hogy az megremegjen.*- Láttalak. És mivel a másik fekete macska Ikuto, aki jelenleg el van foglalva Jandrával, egyből tudtam, hogy te vagy az. És most ide jössz, vagy letöröm alattad az ágat.-* fenyegetőzött, bár kezdett lefelé csúszni...*
|
*Fekete kandúr szaladt végig a tisztáson. Mancsait elrejtette a fű, léptei nem hallatszottak, csak bundájának suhogása jelezte közeledtét. Futás közben elmerengett azon, hogy még nem is evett macskamódra. Pedig az lenne a helyes, ha macskatestben megrágcsálna egy két egeret. De az szőrös. Sőt lehetséges, hogy büdös is mert, hiszen az bekoszolódik. ha össze-vissza rohangál a talajzaton. Végül úgy dönt, hogy ezen gondolkodni hosszadalmas és fárasztó munka. Ráadásul sokkalta fontosabb dolgokat kellene tisztáznia magában. Például Christina-t. De ő még nem gondolkodott el egy lányon sem. Először is; mert az mégjobban fárasztja, mint a sima gondolkodás. Másodszor is; mert ez a mostani egy merőben érzékenyebb helyzet számára... Harmadszor is... Nos, azt még nem találta ki, de dolgozik az ügyön. Végül fáradtan felkapaszkodott egy magányosan álló fa stabilnak tűnő ágára és leheveredett.*
|
-Oks-*Mondta halkan.Felkellt a földről és elindult.*//folyt lige Mizuki és Márk is//
|
*Lassan felmászott Mizuki vállára, és a fülébe suttogta.*- Menjünk innét, nem akarom, hogy bárki is megtudja rajtad kívül... a kaméleon az állati alakom.-
|
*Nézett minden felé de nem láta Márkot.*-Na jó télleg nem látlak.Szerintem a te állati alakod a nagy láthatatlanság.-
|
-Rendben, de én mondtam, hogy nem fogod látni...-* azzal átváltozott kaméleonná, és egyből álcázta is magát...*
|
-Nekem pegazus az állati alakom.És mégis mi az az állati alak amit még senki nem látot?-*Kíváncsiskodott.*
|
*Bólogatott, de a sírást nem tudta abbahagyni. Lassan átölelte a másikat. Megtörölte a szemét, majd gyorsan témát váltott.*- Neked mi az állati alakod? Az enyémet még sose látta senki.-* viccelődött. Látszott, hogy már jobban van.*
|
-Nyugodj meg.Most már nem üldöznek.Ne beszélj róluk.-*Vigasztalta Márkot.*
|
-Rendőrökkel üldöztettek. Már majdnem elkaptak, amikor elértem az iskolát. Itt már biztonságban voltam. De majdnem egy hétig nem tágítottak innét. Akkor végre sikerült lerázni őket... Kutyákat küldtek rám! Érted? A saját szüleim! Az sem érdekelte volna őket, ha nem élem túl, mert nagy volt az életbiztosításom. Csak a pénzem kellett nekik, amit nem kaphattak meg, mert a bank csak nekem adja oda.-* nem bírta tovább. Sírni kezdett.*
|
*Mizuki látta hogy Márkot nagyon megviselte a múlt.Közelebb húzidót hozzá és átölelte.*-Nyugi.Nincs semmi baj.Majd egyszer minden jóra fordul.-
|
-Mert akkor tudnád, hogy híres színész lehettem volna. Csak megszöktem. De nem érdekes, ha nem tudsz róla, inkább nem beszélnék róla...-* látszott rajta, hogy sírni kezd, ha valaki nem nyugtatja meg...*
|
*Luna egyedűl maradt a zenehalgatásban. Leálította majd visszarakta zsebébe.*-Mizuki ha gondolod te is mehetsz, majd én figyelek Ramira.-*Mosolygot majd hátradőlt a fűben és Ranra nézett.* -És Ran is itt van.-*Mondta majd hátradőlt a lejtőn és neézte mi fog történni.*
|
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|