|
Témaindító hozzászólás
|
2010.06.29. 07:39 - |
~ Rami, Jandra |
[57-38] [37-18] [17-1]
-Ezen nem tudsz segíteni. Szép lassan meghalok. Hiába ez a bigyó, a törött bordám átszúrja a tüdőmet. Ha nem bírod a vért, inkább távozz, kérlek.-* halkan beszélt, mert még a levegőbétel is fájt neki. Egyre több vért köhögött, és egyre kevésbé volt magánál...*
|
*Compy lépett be, bordatöréssel még nem találkozott hiszen a kórházban ahol a mamája dolgozott ott gyakornok lett volna még csak.Leült Ikuto mellé. Előhuzott egy lélegeztető szerkezetet amivel könyebben lélegezhetett.*-Miért nincs ebben az iskolában gyengélkedő? De ha jól tudom akkor ez csak egy kis repedés.~*Gondolta majd fújt egyet. Nem tudta mit kell tennie a borda repedéssel.*
|
*Utálta a vért de ezt sose mutata ki.*-A francba.Sebésznek nem készűltem.Ráadásul nincs műtéthez való felszerelésem.-*Mivel hullafáradt volt már a gyorsabb megoldást választotta.Elszaladt a gyógyítóért.*//folyt klub//
|
*Vett egy mély levegőt. Nem kellett volna. Ami ma vele történt... sziklafalnak csapkodták, fának dobták, és ezek után még ugrált is... éles fájdalmat érzett mindenhol. Remegni kezdett, a földre rogyott. Köhögni kezdett, mire vér fröcsögött a padlóra. Kapkodva vette a levegőt. Aztán megszólalt.*- Azt hiszem... eltört pár bordám...-* azzal oldalra dőlt, és jó sokáig nem is tért magához.*
|
-Jól van na!Lehet hogy a hangszálaiddal van baj.Most mit csináljak?-*Kezdet gondolkozni.*
|
*Vadul mutogatni kezdett, tátogott, kalimpált a két kezével, de semmi... Végül felállt, és megragadta Jandra vállát. Elvette tőle az egeret, kattintott párat, majd a jegyzettömbbe a következő szöveget gépelte be: NEM JÖN KI HANG A TORKOMON, FOGD MÁR FEL!!! Tekintetét Jandrán tartotta. Nem tudta, mit tegyen. Vajon mi jön még?*
|
*A nagy csöndre ránézett Ikutora*-Nyugi csak vicceltem.Soha nem döfnélek le egy nagykéssel.Nyugodtan beszélhetsz plázacicásan majd találunk valami megoldást.Szóval nincs ok az agodalomra.Bár sokkal jobb ha nem vagy ilyen nyávogós.-*Nem tudta hogy nem jön ki Ikuto torkán hang mivel egyfolytában a megoldást kereste a fiú bajára az interneten.*
|
*Abbahagyta a nyávogást. Visszaváltozott, és leült az ágyra. Kinyitotta a száját, de azon nem jött ki hang. A szája járt, de egyetlen hang sem hagyta el azt. Ijedten kapta szája elé a kezét, majd kérdőn nézett a lányra. Vajon mikor lesz vége ennek?*
|
*Kinyitotta az ajtót majd miután mindketten bementek leült a számítógép elé.*-Felőle visszaváltozhatsz és beszélhetsz ökörséget.Szerintem röhögni fogok de ha nem akkor vigyáz mert lehet hogy leszúrlak egy nagykéssel.Ugyanis utálom a nyálas szöveged.-*Nekiállt keresgélni az interneten Ikuto problémája miatt.Olyan oldalt keresett ahol megtalálhatja az ellenszert vagy mit.*
|
*Sűrű nyávogások közepette érkezett meg Ikuto a szoba ajtaja elé. Leült az ajtóba, és még mindig nyávogva, kissé morcosan várta, hogy Jandra is megérkezzen.*
|
*Chris észrevette ezért felvette a kulcsot és gyorsan Cintia után ment*//folyt uo//
|
*Cintia még mindig ott álldogált az utólag visszaragasztott kockán, és teljesen nem a való világban volt, amikor hirtelen valaki megszólította. Nem valami beszari alak, de ettől hátraesett. Miután nagyot puffant a padlón, felpattant, szúrósan a másik szemébe nézett, és úgy sziszegte neki.*- Semmi Közöd Hozzá Chris!-* aztán megfordult, és elviharzott a szobája felé. Azonban nem vette észre, hogy a kulcsa kiesett a zsebéből, amikor hátraesett...* //folyt. 5-ös szoba//
|
*Chris az Aulában sétálgatott és utána át a nyugati szárny folyósóján.Amikor errejött meglátta Cintiát.Odament mellé és megszólalt.* -Szia! Te mit áldogálsz itt? Már későre jár, hiszen a lovaglóórának is végevan már. Am... Chris vagyok. És te?- *Kérdezte Cintiától.*
|
-Okés mindjárt megyek.-*Odafordult Cintiához.*-Köszönöm hogy megcsinálod.És azt is köszönöm hogy kibékítetél minket.-*Berohant a titkos szobába lerakta a éles fémtárgyat majd osszepakolt a szobában.Kiment a folyosóra egy hálás pillantást vetett Cintiára és elballagot Ikuto szobája felé.*//folyt. Ikuto szobája//
|
*Ikuto játékosan megforgatta szemeit, majd hálásan felnézett a lányra. Inkább eltüntette karmait, amíg még nem késő... Aztán felállt, leporolta a nadrágját, és már tényleg elindult a szobájába.*- Majd gyere, ha kész vagy a dolgoddal, én addig megnézem, mit tehetek a mosógéppel...-* mosolygott szórakozottan, és elfutott a szobájába.* //folyt. Ikuto szobája//
*Cintia győzedelmesen hozta ki a ragasztót Jandra szobájából. Meglóbálta a levegőben, majd egy nagy adagot nyomott résbe. Miután a hatalmas tömböt is jól összeragasztózta minden oldalról, majdnem a szőnyeges felét is, visszaillesztette, és ráállt.*- Te menj csak nyugodtan, majd ha megszáradt a ragasztó, én is elmegyek innen. Csak addig tartanom kell, hogy ne lehessen észrevenni... Már csak a repedéseket kéne betömni, de azzal majd később foglalkozunk.-* mosolygott, és csípőre tett kézzel bámulta a folyosó aula felé vezető részét.*
|
-Segítek.Rángatás nem lessz jó.Mint ahogy látod csak meghajlik.Mindjárt jövök.-*Bement és egy hosszú éles hegyes fémtárggyal tért vissza.*-Ezt a szüleimtől kaptam kiskoromban.Nem mondom el miez.Mert ezt a titkos szobából hoztam.-*A karmok mellé tette és beleszúrt a fába.A titos tárgy kijött a fa másik felén pontosan a karom melett.Körbe szúrkálta az összes karomnál így kitágultak a lyukak és Ikuto kiszedhette karmait.*-Látod többet ésszel mint erővel.-
|
-Még szerencse, hogy kint voltak, különben megin bevágom a fejem, egy napon belül másodszor... És nem, ilyenkor nem tudok visszaváltozni, és nem, nem jön le...-* miután Cintia elengedte a nadrágja szárát. letérdelt a földre, és rángatni kezdte beszorult karmait, nem túl sok sikerrel...*
*Cinti elengedte Ikutot, aztán visszaváltozott, és megragadta a beszorult kezet. Ő is rángatni kezdte, de ez még mindig kevés volt. Sóhajtva előhalászta egyik tőrét, és megcsóválta a fejét. Egyszerűen kivágta a padlót Ikuto karmai körül.*- Most megyek, és keresek valami ragasztót. Ugye van a szobádban? Ti addig szedjétek le a kivágott darabot okoska karmáról.-* sóhajtott már sokadszorra, és eltűnt Jandra szobájában. mivel tudta, hol az íróasztala, ezért rögtön ott kereste.*
*Megkönnyebbülve emelte fel karmait padlóstul...*- Na, és ezt most hogy szedem le? Segítesz?-* teljes erejéből nekifeszült, és rángatni kezdte. De csak annyit ért el, hogy az acélkarmok vészesen meghajlottak.*
|
-Tessék mi a gond?-*Kiment a folyosóra és látta hogy már megint baj van.*-Na és most mért estél el?Gondolom Cintia volt.Cintia már nem kell bántani.Kibékültünk.-*Látta hogy Ikuto vaskarmai a földben vannak.*-Tudtam hogy egyszer rossz vége lesz annak hogy kint vannak a karmaid.Most kipróbálhatnád hogy lejönne-e a csuklóddal együtt az a vas.Vicceltem.Próbáltál visszaváltozni??Vagy visszahúzni azokat a karmokat vagy mittudom én??-
|
*Ikuto mosolygott, amikor a táblára nézett, majd megrángatta a kilincset. Az ám, de Cintia még mindig az ajtó előtt feküdt.*- Hé te! Kiengednél?-* kiabált ki neki.*
*Cinti megmordult, de nem mozdult onnan. Amikor kinyílt az ajtó, és Ikuto megpróbált átlépni a feje fölött, egyszerűen megfogta a nadrágja szárát, mire a fiú hosszában elvágódott a földön. Nem is törődött a fejével, nem engedte, hogy elmozduljon onnan.*
*Amikor esni készült, kitartotta maga elé karmait, így azok fúródtak a földbe. Aztán idegesen dobolni kezdett a földön.*- Te, Jandra! Azt hiszem, el kéne nekem itt egy kis segítség...-* mondta türelmes hangon. Lehet, hogy izmai elég erősek voltak ahhoz, hogy megtartsák a karmokon, meg az acél is elég kemény volt, de azt nem tudta, hogyan szedi ki onnan azokat...*
|
-Persze hogy segítek.Menj előre nekem van egy kis dolgom még itt.-*Felkellt és bement kis titkos szobájába.*~Úgylátszik elégé bőghetem ha mindenhol zsepi van.~*Kihajollt a szobából rámosolygott Ikutora és levett az ajtóról egy táblát.Megmutata a fiúnak.A táblán ez állt:BELÉPNI TILOS.HA VALAKI BEJÖN AZ A HALÁLGYERMEKE.(kivétel azok akiknek engedélye van rá de ilyen még soha nem volt.)*
|
[57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
