|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.08. 15:04 - |
Remekül alkalmas egy kis lovaglásra illetve henyélésre XD A mezőről szedik a tanulók a gyógynövényeket a növénytan órára. |
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
-Okkééé-mondta Renée bizonytalanul és balra fordította Lawliet-ot.Kissé tartott az erdőtől mert nem egyszer botlott már bele Ében klánosokba akik megijesztették Lawlietet és gőnyos megjegyzéseket tettek a lányra. De nem akart gyengének mutatkozni védence előtt így tempós ügetésre fogta a csődört. //folyt. erdő//
|
-Menjünk az erdőbe-*Csillant fel April szeme*-Ott még nem voltam... -*vont vállat és megpaskolta Stella nyakát.*-Ügyes kislány-*motyogta neki.*
|
Renée lelassította a felhevült csődört előbb könnyű vágtába,majd ügetésbe és lassan lépésbe álltak meg.
-Az egyik az erdőbe vezet a másik a ligetbe. Nekem mindegy hova menjünk?-kérdezte Aprilt.
|
*April vagy ezer éve lovagolt, mert otthon nem volt a közelben istálló. Úgy érezte, Stellával a levegőben repülnek, ahogy vágtába ugratta a lovat. Miután elérkeztek egy útelágazáshoz, lassan megállították lovaikat. April kérdőn nézett Renée-re*-És most merre?-*Kérdezte tanácstalanul.*
|
-Értem.-mormolta a lány és nem bolygatta tovább a témát mert látta hogy April nem beszél túl szívesen erről.
-Mehet egy kis vágta? -kérdezte ,hogy terelje a témát,de nem várt válaszra,könnyedén beugratta a szénfekete lovat. Lawliet megérezte a vágta mámorát és még nagyobb tempóra kapcsolt. Renée felkacagott és lova sörényébe túrt,majd vidáman hátrapillantott. Látta,hogy a mosolygó April szorosan a nyomába van.
-Gyerünk bébi.-mormolta és sarkát lova oldalához érintette. Lawliet gyorsított,szinte hasítottak. Renée felszabadultan mosolygott és becsukta a szemét.
|
*April meglepődött*-Umm.. Hát.. eléggé zavaros vagyok... A... nem a szüleimmel élek-*mondta kissé rekedtes hangon.*-A nagyanyámmal-*megköszörülte a torkát*-A bátyám, Mason már régóta ebbe a suliba jár, és én csak most tudtam jönni, egyrészt azért mert a nagynéném még nem tudta hogy idomár vagyok, és azért mert nem ért rá elhozni... És... te? -*könnyű ügetésre ösztökélte Stellát*
|
Renée fülig érő vigyorral ügetett lovával és egyre gyorsabbra vette a tempót. Újdonsült barátnője mellette haladt .
-Mesélj valamit magadról.-utasította Aprilt.
|
//akk ahhoz beszél, aki még itt van XD monnyuk Luna, ha még itt van xD Pepe írj!!!// |
//Mizuki már nincs itt.Márkkal van!XDDDDDDDDDD// |
*Rami sértődötten szállt le a földre. Odasétált Mizukihoz, majd visszaváltozott és leült mellé.*- Undok dög! Pedig én játszani akartam!-* öltötte ki a nyelvét Josh felé, aztán a barátnője felé fordult.*- Csinálunk valami érdekeset?-* lendült a keze, és elkapta a másik kalapját.*
|
*Taemin nem nagyon értette, hogy társa mit motyog orra alatt, ezért rákérdezett. Mikor aztán másodpercekkel később sem jött a válasz elkezdte furcsállni a helyzetet. Vett egy mély levegőt és felemelte a karcsú leánykát. Szokatlanul könnyűnek tűnt. Végül jobb ötlete nem révén elindult a saját szobája felé...*
//folyt. köv. keleti sz. 24-es szoba//
|
-Az meglehet... de nem érdekel. És... Na mindegy.-* csak ült, és bámult maga elé. Hagyta, hogy Taemin csináljon vele akármit. Úgy érezte, mintha minden homályos lenne körülötte. Nem hallott, és nem látott semmit. A külső szemlélőnek olyan volt, mint egy báb...*
|
*Taemin puha mancsaival megérintette Chirsti arcát, aztán visszaváltozott. Immár emberi alakjában térdelt a lány előtt és emberi karokkal ölelte át. Pár pillanatig nem szólt. Magába szívta a lány édes, virágszerű illatát. Nem volt ebben a percben semmi romantikus, semmi szerelemtől éhes mozdulat... egyszerűen csak meg akarta nyugtatni azt aki számára ilyen rövid idő alatt is, de oly kedves lett.*-Szerintem ez egy lehetetlen fogadalom volt. Mert igenis van egy szíved, ami kitartóan vágyaihoz kötődik. De sajnálom, hogy ez történt. Értelmetlennek tartom az ilyen dolgokat...-*Suttogta lágyan Christina fülébe. Ujjával végigsimított egy szőke tincset.*
|
-Rendben.-*törölte le könnyeit. Nem hagyta abba a másik simogatását.*- Amikor kicsi voltam, a szüleim a szobalánynak adtak, hogy ő neveljen fel, egy idétlen családi szokás miatt, miszerint ha az első gyerekük lány, nem tarthatják meg a birtokot. Szerintem ez marhaság... Amíg nem született meg az öcsém, nevelhettek engem, de utána már nem... csak titokban. De miután megszületett a kishúgom... A szüleim mindkettőnket elhanyagoltak. Onnantól fogva teljesen magamba fordultam, amíg meg nem jött Suzann... Képzelheted, pont a házunk előtt robbant le a kocsija. Ő hozott el ide. Itt pedig megfogadtam, hogy egy fiúval se állok szóba az öcsémen kívül, és minden időmet csak a zenének és a tanulásnak szentelem. Ennyi lenne.-
|
Josh megunta a mezőt, és megragadta egyik kezével Holdfényt, a másikkal pedig Gullivert, és odavezette őket Ranhoz.* - Lehet, hogy nem tudsz, vagy nem szeretsz lovagolni, de egy közös lovaglásnak nagyon örülnék. Meslhetnél indiáról, cserébe mesélek neked Indiáról - *nevetett, majd elindult a liget felé.*
 // folyt. ott //
|
*Tamein lehunyta szemeit, ahogy Christina keze buksijához ért.*-Honnan veszed, hogy nem érdekelne? Ha el szeretnéd mondani, akkor én meghallgatlak. De ha nem akarsz róla beszélni megértem azt is...-*Mivel számára teljesen kiszámíthatatlan volt a lány, ezért feszült kiváncsisággal várta a választ.*
|
*Suzann ránézeett Ramira.De mivel semmi kedve nem volt egy főnixet nézegetni ezért inkább más programot szeretett volna csinálni.Wgy darabig még gondolkodott majd lepatant a padról és már csak a fű suhogását lehetett halani.*//folyt a szobájában//
|
*Lassan megrázta a fejét, és felvette a másikat az ölébe.*- Megfogadtam, hogy soha, egyetlen fiúval nem állok szóba. Persze az öcsémen kívül. De ez hosszú történet, és feltételezem, hogy nem érdekel téged... Suzann, te meg kérlek, nem hallgatózz utánam, inkább nézd Ramit.-* simogatta meg Taemin fejét.*
|
*Taemin ezúttal tényleg nem gondolkodott. Macskává változva vetette magát a lány után, így néhány ugrással mellette termett. Hatalmas szürke szemeivel megütközötten bámult fel a sirdogáló Christina-ra.*-Mi a baj?-*Nyávogta a lehető leggyengédebb hangján. Mancsaival a lány térdére támaszkodott, apró nedves orrát pedig arcára szorított tenyeréhez nyomta. Bajsza alig láthatóan megremegett. Időközben észrevette Suzann érkezését - hiszen egy macska mindig észreveszi a másikat -, de evvel most megpróbált nem törődni. Farka idegesen tekergődzött a levegőben.*
|
[146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
